1972-ben kezdtem atletizálni. 1973-tól már gyalogoltam. Ez év őszén IFI- válogatott lettem.
Első egyesületem a GANZ MÁVAG volt, ahol 1978-ig voltam, majd a VASAS-ban folytattam a gyaloglást.
1979-ben a válogatottal kijutottunk a Gyalogló Világkupára. Ekkor még selejtezőt kellett vívni. 20 és 50 km-en is voltam válogatott.
20 km-en a legjobb eredményem: 1 óra 28 perc 45 másodperc,
50 km-en pedig 4 óra 20 perc 25 másodperc.
1987-ben volt az első 24 órás versenyem Esborn-ban Németországban (akkor még NSZK).
Ez futóverseny volt, de a felét gyalogoltam. Így lettem 6. helyezett 176 km-rel.
1988 tavaszán sikerült meghívatni magam Franciaországba, Torciba egy 200 km-es gyalogló versenyre. Nagyon szokatlan volt egész nap gyalogolni. 183 km-t sikerült teljesítenem 24 óra alatt.
Ez után a verseny után három héttel Barle-Duc-ben már 23 óra 21 perc 12 másodperc alatt tettem meg gyalogolva a 200 km-t.
Itt figyeltek fel rám a franciák és meghívást kaptam az 520 km-es Párizs-Colmar versenyre.
Ezt a versenyt 1926 óta rendezik meg. A meghívás számomra nagy megtiszteltetés volt.
A verseny Párizsban a Champs-Élysées- en a prológgal indul, amit megnyertem.
Az ezért járó kupát a Francia Köztársasági Elnöktől vehettem át.
Aznap este 11 órakor rajtolt el a verseny, melynek első szakasza 250 km egyhuzamban, utána 3 óra kötelező pihenő és orvosi vizsgálat, majd 440 km-nél 1 óra pihenő és orvosi vizsgálat van.
Sajnos sérülés miatt nem sikerült jól teljesítenem, így csak a 17. lettem.
Ez után Svájcban, Valorbe-ban mentem 22 óra 21 percet 200 km-en. Ez már a második magyar csúcsom volt 200 km-en. Ezekben az években mint pionir gyalogoltam a hosszú versenyeket.
200 km-en első magyarként gyalogoltam 24 órán belül, majd 23 órán belül sikerült megtennem ezt a távot és első magyarként kaptam meghívást a Párizs-Colmar 520 km-es távú versenyére. A prológot első és máig egyetlen magyarként nyertem meg Párizsban.
Több 200 km-es versenyen is indultam még.
Indultam a Roubax-ban megrendezett 28 órás versenyen is.
Ez után jöttek a több napos versenyek, Tour-D’-Var 2 napos verseny, 4 rajt, összesen 186 km, ahol összetettben V. lettem, a Tour-D’-Alsace 5 napos verseny, 9 rajt összesen 350 km. Ezen a versenyen három egymást követő évben indulam. Összetettben II, III, V. helyezést értem el.
1995-ben a Magyar Atlétika első gyalogló versenyének 125. évfordulóján megrendezett Budapest-Balatonalmádi 135 km-es Emlékversenyt nyertem meg itthon.
Azóta sem volt ilyen hosszú gyaloglóverseny Magyarországon.
2006-ban befejeztem gyalogló karrieremet és edzősködni kezdtem.
Edzői pályafutásomat már az 1990-es évtől építgettem. Először gyaloglókkal foglalkoztam.
Ismeretség útján kért fel pár futó, hogy segítsek a felkészülésben, mivel a sporttal a mai napig nem hagytam fel és több futóversenyen is részt vettem.
2006-ban a Bécs-Budapest futóversenyen „beszerveztek”, hogy váltóban fussuk le a távot. Innen indult az ultra futással való kapcsolatom.
Az Ultra-Balaton indulásánál is ott voltam mint segítő és mint induló is.
Ennek a versenynek háromszor is nekivágtam a következő években. Volt hogy futottam, volt amikor gyalogoltam, de már nem volt meg bennem az a tűz, hogy végig is csináljam.
A Balaton Szupermaraton négy napos versenyén gyalogolva végigmentem.
Nagyon élveztem, mert 5 perc 30 másodperc és 6 perc körül tudtam 1 km-t gyalogolva megtenni, ezzel sok futót lehagytam, ami nem nagyon tetszett nekik.
A Sárváron évenkénti rendszerességgel megrendezett 24 órás versenyen is többször indultam és gyalogoltam.
2011-től kezdtem ultrafutókkal foglalkozni. Kezdetben egy kicsit kilógtam a sorból, mert amit a gyaloglásban tanultam, azt próbáltam átültetni a futásba.
Addig a ultrafutók csak hosszúkat futottak. Én résztávoztattam a csapatomat és sokat lépcsőztünk is.
Márton-Team néven azóta is vagyunk. Sok bajnokságot nyertek tanítványaim 50 km-en, 100 km-en 24 órán, 12 órán, 6 órán és 50 mérföldön egyaránt.
Csapatunkból 11 versenyző indult 100 km-es és 24 órás VB-ken és EB-ken összesen tizenötször.
2018-ban azért, hogy tudjam, milyen egy 6 napos verseny, 62 évesen elindultam.
Végig csak gyalogoltam, de így is megdöntöttem a korosztályos futó csúcsot. 473 km-t gyalogoltam úgy, hogy első nap után gyomor problémáim voltak, de így is jó tanulság volt!
Azóta is edzem még a csoporttal, ha kell besegítek a versenyeken is. Volt, hogy azért neveztem be a versenyre, hogy legyen rajtszámom és így be tudjak állni olyan versenyzőnek segíteni, akin láttam, hogy át kell lendíteni a holtponton.
Olyan is volt, hogy az utolsó négy órát végigfutottam a tanítványommal azért, hogy meglegyen az egyéni csúcsa.
Sok ultra futónak segítettem a legjobb eredmény eléréséhez.
Zétény Szvetlána 194 km-es egyéni csúccsal jött hozzám edzeni. 225 km-t futott nálam az első 24 órás versenyén. Többen is futottak nagy időket magukhoz képest, de nem szabad elfeledni, hogy mindenki munka mellett csinálja végig az edzéseket és indul a versenyeken.
Nekem az egész pályafutásom nem jöhetett volna létre akkor, ha a Feleségem nem támogat ebben. Amikor megismerkedtünk, közel dolgozott a TF-hez, ahol edzettünk.
Lejött az edzésre és a pályán a nagy melegben gyalogoltuk a 4 perces ezreket, nem nézhettem ki valami szépen, de nem zavarta. Nagyon sok házimunkát is átvállalt és még a versenyekre is eljött velem. Később segített frissíteni a versenyeken a tanítványaimat. A mai napig is segít.
Nem vagyok internetes edző. Én látni szeretem az edzéseket és a versenyeket. Azt mondják, hogy Márton Attila egy hajcsár, de ha verseny van, akkor menni kell!
2015 és 2019 között voltam a MASZ ULTRAFUTÓ Bizottságában, mint szakmai vezető.
Itt kezdtük el Bárdos Barnabással szervezni, hogy legyen egy jó fiú és lány csapat.
Ez a csapat 2019-ben ért a csúcsra a 24 órás VB-n a Franciaországi Albiban, ahol Bódis Tamás a II. lett és a Magyar Csapat is a II. helyezést érte el a résztvevő 44 ország közül.
A COVID alatt és után sokan abbahagyták, vagy már nem olyan lelkesedéssel csinálták, így lemondtam ezt a megbízatást és nem is próbáltam visszamenni, hiába hívtak.
A versenyzők szerettek, bíztak bennem. Még Lubics Szilvi is megemlítette könyvében a motivációs beszédemet, amivel a VB-n a rajt előtt a versenyzőket biztattam, mert tudták, hogy egy olyan edző van velük, aki maga is sokat versenyzett.
Hát ilyen vagyok én.